Évszázados zenei időutazás: május 14-én az éteri hangzású modern kórusműtől Beethoven énekkart is szerepeltető monumentális 9. szimfóniájáig emelkedett hangulatú alkotások meghallgatására hívja a közönséget a Müpába a Kossuth-díjas Keller András vezette szimfonikus zenekar.
A Concerto Budapest ismert széles repertoárjáról: klasszikus szerzők művei és 20. századi, illetve kortárs alkotók szerzeményei egyaránt gazdagon szerepelnek koncertjeiken. A nagy ívű műsorszerkesztés az együttes küldetésének fontos része, hiszen minél szélesebb körben szeretnék ismertté tenni a nemzetközi és a magyar zeneirodalom minél több színét, régi és új remekeit. Évszázadok zenei világának kincseiből épül fel május 14-i hangversenyük is a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében. Ezen az estén magasztos, emelkedett hangulatú alkotások csendülnek fel Keller András fő-zeneigazgató vezényletével.
Az első műsorszám maga is különböző korok találkozásának, egymásra épülésének és szinergiájának példája. A zenetörténet halhatatlan zsenije, Johann Sebastian Bach hatszólamú fúgájának (Ricercar a 6), a Musikalische Opfer című gyűjtemény legmonumentálisabb darabjának hangszerelésére Anton Webern vállalkozott 1935-ben, s ezzel megszületett a zenetörténet egyik legizgalmasabb átirata, amely új megvilágításba helyezi a barokk mester zenéjének struktúráját: a barokk polifónia és a 20. századi hangszínes dallam különleges találkozásában az osztrák zeneszerző a szólamokat apró részletekre bontva osztotta el a zenekar hangszerei között, ezzel kiemelve a téma szerkezetét.
Másodikként egy 20. századi mű, Olivier Messiaen 1930-ban komponált, Les Offrandes oubliées (Az elfeledett felajánlások) című, zenekarra írt szimfonikus meditációja szólal meg a katolikus szerző hitvallásaként, mely arra emlékeztet, hogy az ember megfeledkezett Krisztus megváltó áldozatáról.
A Concerto Budapest szívügye a 20. század második felének egyik legnagyobb hatású komponistája, a húsz évvel ezelőtt elhunyt Ligeti György emlékezetének és életművének ápolása. Ezúttal az 1966-ban íródott Lux aeterna című darab hangzik fel. A katolikus gyászmise, azaz a rekviem szövegének részletére íródott, a mikropolifónia technikájának varázslatos világába vezető, tizenhat szólamra bontott kórusmű éteri hangzása sokak számára ismerős lehet Stanley Kubrick amerikai rendező 2001: Űrodüsszeia című kultikus filmjéből. A művet ezúttal a Kodály Kórus Debrecen adja elő.
A Kocsis-Holper Zoltán karnagy vezette kiváló együttes a koncert második részében is visszatér, ugyanis a szünet után Beethoven 9. szimfóniáját szólaltatja meg a Concerto Budapest. A német komponista 1824-ben befejezett nagyszabású műve az első olyan szimfónia egy nagy zeneszerzőtől, melyben az énekhang a zenekarral azonos szintű szerepet kap: Friedrich Schiller Az örömhöz című versének részleteit dolgozta fel ebben az alkotásában Beethoven, aminek a gondolata évtizedeken át foglalkoztatta. Az utolsó tétel központi dallamának zenekari változata lett aztán 1985-ben a mai Európai Unió himnusza, de e dallam valójában az egész kontinens közösségének, egységének jelképévé vált.
Beethoven utolsó befejezett szimfóniájának előadása mindig ünnepi esemény, amelyre ezen az estén kiváló szólisták – Horti Lilla (szoprán), Láng Dorottya (alt), Kovácsházi István (tenor) és Sebestyén Miklós (basszus) közreműködésével kerül sor.
