Az Orlai Produkció rendkívül izgalmas bemutatókkal készül a 2026-os év elején. Mutatjuk, melyek ezek.
Exe mindenkinek van: Kortárs német darab bármelyikünk párkapcsolatáról
Késő este van. A gyerekek már alszanak. A feleség egy dokumentumfilmet nézne, a férj a maradék lasagnát eszi. Az idegek már ettől pattanásig feszülnek, régóta házasok. És ekkor még nem is sejtik, hogy egyikük exe úton van hozzájuk. Ez nem lesz egy sima éjszaka. Senki ne dőljön hátra, exe mindenkinek van!
Az Orlai Produkciós Iroda idei első bemutatójával folytatja az életközepi kérdések művészi, színpadi feldolgozásainak sorozatát, amelynek őszi darabja Alexandru Popa: A boldogság titka volt. Most januárban Marius von Mayenburg Ex című művét mutatják be Dömötör András rendezésében a 6színben. A humorral bőven átszőtt, és Berlinben 2025. tavaszán debütált friss darabot a rendező Deés Enikő dramaturggal közösen fordította, szereplői Járó Zsuzsa, Péter Kata és Schruff Milán. A díszletet Darvay Botond, a jelmezt Tihanyi Ildi tervezi, a zenét Vranik Krisztián szerezte.
Mayenburg darabjai párbeszédre hívnak
Marius von Mayenburg a kortárs német színház egyik meghatározó alakja – fenegyereke -, akinek művei a kilencvenes évektől rendszeresen szerepelnek európai színpadokon, ritkán Magyarországon is. Berlinben, a legendás Schaubühnével forrt össze a neve, dramaturg, szerző és rendező is. Darabjai szikárak, pontos szerkezetűek és érzékenyen reagálnak a jelen társadalmi feszültségeire. Mayenburg nem klasszikus értelemben vett „történetmesélő”, inkább helyzeteket mutat és gondolkodásmódokat ütköztet, gyakran provokatív, ironikus hangnemben. Műveinek visszatérő témái az identitásválság, a család és a hatalom torzulásai, valamint az erőszak – legyen az nyílt vagy rejtett, pszichológiai jellegű. Nyelve letisztult és éles, sokszor kegyetlen humorral dolgozik, ami különösen jól rezonál a kortárs magyar rendezői színház eszköztárával.
Az Ex berlini bemutatóján a kritika nagyra értékelte a darab pontosan felépített helyzeteit és azt, ahogyan a szakítás, a féltékenység és az érzelmi kiszolgáltatottság témáit „laboratóriumi tisztasággal” vizsgálja. Több kritikus kiemelte a szöveg intellektuális fegyelmét és az érzelmek tudatos „lehűtését”, amely a nézőt nem együttérzésre, hanem inkább reflexióra készteti.
„Ez a darab megnyit egy diskurzust a női szemszögről”
Dömötör András rendező egy interjúban elmondta: 2025 tavaszán, pár nappal a premier után látta az ősbemutatót, és amikor itthon erre a három remek színészre kellett darabot találnia, akkor keresgélés közben beugrott az Ex. Berlinben maga a szerző rendezte – Mayenburg egy szupersztár a kortárs német drámaírók között, a felbukkanása óta kíséri kitüntetett figyelem, és Európa legjelentősebb színházai vadásznak arra, hogy hozzájuk kerüljenek a legfrissebb szövegei. A munkamódszerének fontos része, hogy egy adott színészcsapattal dolgozik hosszú évek óta a Schaubühnén, ez az inspirált összefonódás Dömötört emlékeztette arra, ahogyan ők Járó Zsuzsával, Péter Katával és Schruff Milánnal dolgoztak már különböző helyzetekben. Az előadásuk emiatt is egészen személyes. Az exek ugyanúgy kísérthetnek Berlinben, mint Budapesten. Ugyanakkor a női és férfi szerepek újraértelmezése itthon erősen megrekedt, legalábbis a társadalom nagy részében – véli Dömötör. Ilyen szempontból kifejezetten fontosnak érzi, hogy ez a darab megnyit egy diskurzust a női szemszögről. A három szereplő pontosan annyi idős, mint színészek, sok mindenben ugyanott tartanak: ugyan van még idejük, de az életük legtöbb fontos döntését már meghozták, és az előttük lévő mozgástér már korlátozott. A viszonyok tisztázásának hatalmas tétje van a három szereplő között. „Ahogy Térey János írja: »nincs már idejük még egy új embert megtanulni«. Három kétségbeesett, vicces és nagyon szerethető figura szabadul egymásra egyetlen hatalmas éjszakai ámokfutásban.” – teszi még hozzá Dömötör András, a darab egyik fordítója és az előadás rendezője.
Felhívás a leendő nézőkhöz
A nézők számára Mayenburg darabjai erős gondolati és érzelmi hatást kínálnak: olyan előadásélményt, amely nem lezárt válaszokat ad, hanem kérdéseket hagy maga után. Az előadás alkotóinak is vannak kérdései:
Milyen a viszonyod az exeiddel? Létezhet-e barátság exek között? Milyen a „jó” vagy a „rossz” ex? Mit szólnál, ha az éjszaka közepén becsöngetne az exed?
Az Orlai Produkciós Iroda kíváncsian meghallgatja nézőit ezekről a kérdésekről. Ha valaki szívesen megosztaná válaszait, gondolatait egy nyilvános kisvideóban, jelentkezzen az Iroda Facebook oldalán. A már elkészült videók itt, az Orlai Produkció reels videói között találhatók.
A későbbiekben élő nyilvános eseményeken, közönségtalálkozókon is tervezik az alkotók az ex-téma különböző megéléseinek feldolgozását, Bánki György pszichiáter közreműködésével.
Az Ex következő előadásai a 6színben: január 30., február 22. és 27., március 6., 18. és 24.
Fullajtár Andrea a nagymamája lágernaplóját és Kádár-kori levelezését viszi színpadra!
Az elmúlt két-három év kitartó és alapos munkájának megkoronázására készül Fullajtár Andrea a Babilon dosszié című monodráma bemutatójával. Andrea a saját nagymamája, Galló Olga sokáig kiadatlan II. világháborús lágernaplójából és Kádár-kori levelezéséből szerkesztett darabot önti most végső formájába, és állítja színpadra alkotótársaival, Solt Róbert dramaturggal, Lelkes Botond zeneszerzővel és Szabó Máté rendezővel. Az előadás az Orlai Produkció berkeiben a Bálint Házban lesz látható, emellett vidéki és külföldi turnéra indul.
Fullajtár Andrea elmondta, évekig sokat gondolt a naplóra, és arra, hogy milyen kár, hogy a salgótarjáni könyvtár mélyén hever parlagon, kiadatlanul. Addig volt ez így, amíg egyszer csak váratlanul megkeresték Lengyelországból, hogy már fordítják éppen a korábbi csonka verziót. Amikor pedig a naplóról tudomást szerzett a Magvető kiadó szerkesztője is, akkor ők boldogan kiadták a cenzúrázatlan teljes anyagot a Tények és tanúksorozat részeként.
A könyvbemutató alkalmából tervezett előadás munkáiba bekapcsolódott Solt Róbert dramaturg, akivel Galló Olga Kádár-kori levelezés-tömegét olvasták át, ahogy próbálkozott kiadatni a naplót – teljesen sikertelenül. Annyira erős szövegeknek találták ezeket a leveleket is, hogy jópárat az eredeti naplóval összeszerkesztettek, így jött létre maga a színdarab. A Gólem Színházban elkészítették egy korábbi változatát az előadásnak Borgula András rendezésében, azonban a munka közben világossá vált Andrea számára, hogy – elsősorban a nagymamája hagyatékának örököseként – más forgalmazási keretek között képzeli el a szöveg jövőbeni sorsát. Így kereste meg vele Orlai Tibort, akivel évtizedes jó munkakapcsolat köti össze. Eközben Solt Róbert dramaturg folyamatosan kutatta is tovább a hagyatékot Salgótarjánban, így most az év végén összeállítottak egy komplettebb anyagot, és ebből hoztak létre Szabó Mátérendezővel egy teljesen új előadást. Fontos alkotótárs még Lelkes Botondzeneszerző – Andrea tanítványa -, aki a napló olvasása alapján szerzett hozzá zenét. Az Orlai Produkciós Iroda garancia arra, hogy eljusson a produkció minél több helyszínre, ahová már a könyv megjelenése óta várják.
Fullajtár Andrea a bemutatókörút első állomásaként Auschwitz-ban, az egykori haláltábor mellett adta elő a produkciót a Krakkói Magyar Főkonzulátus meghívására. A Párbeszéd Házában először lépett fel magyar előadó és először hangzott el magyar holokauszt-szöveg a lengyel közönség számára. Az előadást – lengyel felirattal – megrendülten követték végig a zsúfolásig megtelt színházteremben.
A Babilon dosszié bemutatója január 29-én lesz a Bálint Házban, a következő előadást március 12-én tartják.
Az Orlai Produkciós Iroda további tervei
Februárban és márciusban további három bemutatóra számíthat a nagyközönség.
Február 22-én a Belvárosi Színházba érkezik a várva-várt Csengetett, Mylord?, a népszerű TV-sorozat első évada alapján született darab világpremierje. Játsszák: Molnár Piroska, Gyabronka József, Debreczeny Csaba, Rohonyi Barnabás, Cseh Judit, László Lili, Pataki Ferenc, Bíró Panna Dominika, Rezes Dominika, Ficzere Béla, Lass Bea és Sipos László Márk. Rendezi Kocsis Gergely.
Március 7-én a Jurányi Házban mutatják be Hosszú virágzás címmel Radnay Csilla előadásában Zeck Júlia darabját, Purosz Leonidaszátdolgozásában. Rendező: Szakács Hajnalka.
Március 29-én a 6színben a legendás „Művészet” című előadás premierjére kerül sor, Mészáros Máté, Pataki Ferenc és Ágoston Péterszereplésével, Sipos László Márk rendezésében.
